Theater Online
Kortárs Dráma
Instagram
  • Nyitólap
  • Írók
  • Könyvtár
  • Bemutatók

Írók

Verebes Ernő

  • Életrajz
  • Darabok
  • Könyvtár
  • Előadások darabjaiból
  • Egyéb színházi munkái
Verebes Ernő

Zeneszerző, író, dramaturg. Zentán született, 1962. február 5-én. Tanulmányok: Újvidéki Egyetem, Gyógyszeripari Technológiai kar (1980-1984), Szarajevói Zeneakadémia, zeneszerzés tanszak, (1984-1989), posztgraduális képzés: Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, zeneszerzői szak, Budapest, tanára Petrovics Emil (1991-1992).

Szakmai érdeklődési köre: A kortárs zene ágazatai, multimédia, prózai és versszövegek zenei és színpadi adaptációja.

Főbb zeneművek: Érintők – rondó kamarazenekarra, női karra és hangszalagra, Vannak vidékek – kórustételek Kányádi Sándor verseire, Psalmus inter nos /Bizalmas zsoltár/ - kantáta, Ómagyar Mária-siralom – vegyeskarra és kamarazenekarra, Zendülő – szóló-gordonkára, Laura szólít – szóló-fuvolára, Equus – vonósnégyes. Zeneműveit a volt Jugoszlávia tagköztársaságaiban, Magyarországon, Ukrajnában, Olaszországban és Japánban adták elő.

Színdarabokhoz írt zenéit több szerbiai és magyarországi, illetve kárpát-medencei színház felkérésére komponálta.

Könyvek, antológiák: Griff – versek (Forum, 1998), De hol van itt villamos – versek, versprózák (Forum, 2002), Magzatlégzés – három színpadi próza (zEtna, 2005), Árnyak a tetőtérben – novellák, elbeszélések (zEtna, 2007), Előbb még örök – vers-rajz katamarán Verebes Györggyel (zEtna, 2009), External (zEtna, 2015), Senkim földje – prózák (Forum, 2023), Huszonnyolc Coleaur total – prózaantológia (zEtna, 2003), A feledés emlékezete – tizenöt kortárs magyar versenydráma (zEtna, 2006).

Drámák, színdarabok: Sardaffas, a hímboszorkány (2000), Kioldás (2002), Teremtőhadjárat (2003), Magzatlégzés (2005), Égi vadász kaszinó (2008), Gerendák (2009).

Filmzenét írt Szőcs Géza: Liberté ’56 című forgatókönyvéhez (rendező: Vidnyánszky Attila, 2006).

Díjak: Niši kórusfesztivál díja- Kányádi: Vannak vidékek (1997), Magyar Színikritikusok Díja (Sardaffas, a hímboszorkány 2001), Határon Túli Magyar Hivatásos Színházak fesztiválja, különdíj (Sardaffas, a hímboszorkány 2001) Magyar Művészetért díj (2010).

2013-tól a budapesti Nemzeti Színház dramaturgja. Dramaturgi munkái, színpadi zenéi a színház honlapján megtalálhatók.

A Theater Online címlapjáról ajánljuk
  • Interjúk

    Magának ezer arca van…

    …mondta Marton Endre rendező a 22 éves Csákányi Eszternek a Nemzeti Színházban és bizonyára nem sejtette, hogy a csoportos szereplők közül kitűnő fiatal lány pályáján fényesen igazolja majd a megállapítást.
    Lovas Ildikó
  • Temesvári Csiky Gergely Színház

    Krasznahorkai Sátántangója a magyar kultúra napján

    Mi más mutatná meg a magyar nyelvet beszélő közösség gondolkodásának mélységeit, mint az irodalom – ezért is döntött úgy a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, hogy Krasznahorkai László több nyelven is megjelent Sátántangó című regényének részleteivel ünnepli a magyar kultúra napját.
  • Interjúk

    Ha az ember jó úton jár, jó visszajelzéseket kap, ha nem, akkor olyanokat…

    Kubik Anna 45 esztendeje van a pályán, láttuk főszereplőként Portiának, Melindának, Grusénak, Aasenak, Muskátnénak, Lady Milfordnak, Rickl Máriának és láttuk címszereplőként Júliának, Melindának, Yermának, Johannának.
    Lovas Ildikó
  • Budapest Bábszínház

    Semmi 2.0 – amikor egy generáció újra felteszi a legnehezebb kérdéseket

    Ikonikus előadását gondolja újra a Budapest Bábszínház: a Semmi című, 13 éven át nagy sikerrel futó produkció február 20-tól Semmi 2.0 címmel, új szereposztással, friss zenei világgal és megújult vizualitással tér vissza, ezúttal a Nagyszínpadon.
  • Színek és belső tájak – Vajda Boróka festménykiállítása Kecskeméten

    Különleges arcát mutatja meg a közönségnek Vajda Boróka: a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház primadonnája ezúttal nem a színpadon, hanem a festővásznon mesél. BORO BASE című festménykiállítása január 15-én nyílik meg a színház nézőtéri büféjében.
  • Interjúk

    „Valószínűleg keveset csaltam” – beszélgetés Székely Gáborral

    Székely Gábor Kossuth-díjas rendező egyike azoknak, akik meghatározták a XX. század második felének magyar színházi életét, ízlését, alapkérdéseit. Bár ő jóval szerényebben fogalmaz. Azt mondja, talán említhetne három vagy négy darabot, amit sikerült jól megcsinálnia.
    Seres Gerda
Az oldal megjelenését támogatja:Nemzeti Kulturális Alap
© 2026. - THEATER Online - theater.hu