Theater Online
Kortárs Dráma
Instagram
  • Nyitólap
  • Írók
  • Könyvtár
  • Bemutatók

Írók

Verebes Ernő

  • Életrajz
  • Darabok
  • Könyvtár
  • Előadások darabjaiból
  • Egyéb színházi munkái
Verebes Ernő

Zeneszerző, író, dramaturg. Zentán született, 1962. február 5-én. Tanulmányok: Újvidéki Egyetem, Gyógyszeripari Technológiai kar (1980-1984), Szarajevói Zeneakadémia, zeneszerzés tanszak, (1984-1989), posztgraduális képzés: Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, zeneszerzői szak, Budapest, tanára Petrovics Emil (1991-1992).

Szakmai érdeklődési köre: A kortárs zene ágazatai, multimédia, prózai és versszövegek zenei és színpadi adaptációja.

Főbb zeneművek: Érintők – rondó kamarazenekarra, női karra és hangszalagra, Vannak vidékek – kórustételek Kányádi Sándor verseire, Psalmus inter nos /Bizalmas zsoltár/ - kantáta, Ómagyar Mária-siralom – vegyeskarra és kamarazenekarra, Zendülő – szóló-gordonkára, Laura szólít – szóló-fuvolára, Equus – vonósnégyes. Zeneműveit a volt Jugoszlávia tagköztársaságaiban, Magyarországon, Ukrajnában, Olaszországban és Japánban adták elő.

Színdarabokhoz írt zenéit több szerbiai és magyarországi, illetve kárpát-medencei színház felkérésére komponálta.

Könyvek, antológiák: Griff – versek (Forum, 1998), De hol van itt villamos – versek, versprózák (Forum, 2002), Magzatlégzés – három színpadi próza (zEtna, 2005), Árnyak a tetőtérben – novellák, elbeszélések (zEtna, 2007), Előbb még örök – vers-rajz katamarán Verebes Györggyel (zEtna, 2009), External (zEtna, 2015), Senkim földje – prózák (Forum, 2023), Huszonnyolc Coleaur total – prózaantológia (zEtna, 2003), A feledés emlékezete – tizenöt kortárs magyar versenydráma (zEtna, 2006).

Drámák, színdarabok: Sardaffas, a hímboszorkány (2000), Kioldás (2002), Teremtőhadjárat (2003), Magzatlégzés (2005), Égi vadász kaszinó (2008), Gerendák (2009).

Filmzenét írt Szőcs Géza: Liberté ’56 című forgatókönyvéhez (rendező: Vidnyánszky Attila, 2006).

Díjak: Niši kórusfesztivál díja- Kányádi: Vannak vidékek (1997), Magyar Színikritikusok Díja (Sardaffas, a hímboszorkány 2001), Határon Túli Magyar Hivatásos Színházak fesztiválja, különdíj (Sardaffas, a hímboszorkány 2001) Magyar Művészetért díj (2010).

2013-tól a budapesti Nemzeti Színház dramaturgja. Dramaturgi munkái, színpadi zenéi a színház honlapján megtalálhatók.

A Theater Online címlapjáról ajánljuk
  • Interjúk

    A Budapest- Orfeumtól a meglepetés vendégig

    Az 1980.X.11.-én megjelenő Film Színház Muzsika c. művészeti újság megírta, hogy lapzárta után adták át a Színikritikusok díját a Fészek Klubban. A különdíjat a Budapest-Orfeum három szereplője nyerte el: Benedek Miklós, Császár Angela, Szacsvay László.
    Lovas Ildikó
  • Interjúk

    Amíg az ember létezik, a színház is él – vallja Vándorfi László

    A Pannon Várszínház alapító-igazgatójával beszélgettünk arról, milyen küzdelmek és kitartó munka árán formálja már negyedszázada Veszprém és a régió színházi életét
    Zsigmond Lilian
  • Interjúk

    „Amit másképp csinálnék, mert nagyon jó élmény volt nekem a rendezés

    Először tehát erről a „kalandjáról” kérdeztem Kertész Pétert, aki ha jól számolom hivatalosan 60 esztendeje van a pályán, hiszen 1965-ben diplomázott, igaz, már főiskolásként is voltak sikerei.
    Lovas Ildikó
  • Interjúk

    Az életem nyomokban tartalmaz boldogságot

    Papp János sokszínű életébe, pályájába engedett betekintést az interjú során és a címben megfogalmazott bölcsességet engedelmével, ajánlom mindenkinek, magamnak is megfontolásra!
    Lovas Ildikó
  • Örkény Színház

    Én olyan színházat szeretnék… szilveszteri filmbemutató az Örkény igazgatóváltásáról

    Nem búcsúztathatnánk az Örkényben stílusosabban 2025-öt, mint Veiszer Alinda Én olyan színházat szeretnék… című riportfilmjének bemutatójával, amelyet a színház idei igazgatóváltásáról forgatott.
  • Művészek írták

    Tündérpalota, ma – Csongor és Tünde

    A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma.
    Szegő György
Az oldal megjelenését támogatja:Nemzeti Kulturális Alap
© 2025. - THEATER Online - theater.hu