Írók
Bereményi Géza

Született: Budapest, 1946. január 25.
Tanulmányok: ELTE BTK magyar-olasz szak
Szellemi szabadfoglalkozású: író, dramaturg, dalszövegíró, rendező.
Jelenleg a budapesti Thália Színház igazgatója.
Díjak, kitüntetések
* 1984 József Attila díj
* 2000 Kossuth díj
* 2003 Szép Ernő díj
Alkotói díjak, ösztöndíjak
* 1986 SZOT díj
* 1992 Magyar művészetért díj
* 1993 Déry János díj
* 1998 Huszka Jenő díj
* 1998 Pro Urbe Budapest (Cseh Tamással)
Drámakötetek
* Trilógia (Kutyák, Légköbméter, Halmi) Magvető Kiadó, Budapest, 1982.
* Az arany ára Neoprológus Kiadó, Budapest, 1998.
Drámák
* Halmi, vagy a tékozló fiú - tragikomédia - 3 felvonás - sok szereplő
In: BEREMÉNYI Géza: Trilógia. Magvető Kiadó, Bp. 1982.
* Légköbméter – 2 rész - sok szereplő
In: BEREMÉNYI Géza: Trilógia. Magvető Kiadó, Bp. 1982.
* Kutyák - esküvői komédia – egyfelvonásos – 5ffi, 4 nő
In: BEREMÉNYI Géza: Trilógia. Magvető Kiadó, Bp. 1982.
* A zsiráfok futása – egyfelvonásos – 5 ffi, - 4 nő
* Jóslat
* A jéghegyek lovagja
* Shakespeare királynője
* Az arany ára - 3 felvonás - sok szereplő
* Azt meséld el, Pista! (Örkény Istvánról) – monodráma
Irodalmi adaptációk
* A Werthert már megírták (Katajev nyomán)
* Párizsi élet (Offenbach nyomán)
* Böll-Bereményi: Katharina Blum elvesztett tisztessége
* Szabó Magda - Bereményi Géza: Az ajtó
Zenés darabok
* Laura (musical, zene: Horváth Károly) – 3 rész – sok szereplő
Bemutatók
* Harminc éves vagyok
1975 Vígszínház r.: Marton László
* Légköbméter
1978 Pesti Színház r.: Marton László
1992 Éjszakai Színház r.. Kőváry Katalin
* Halmi vagy a tékozló fiú
1979 Kaposvári Csíky Gergely Színház, r.: Gothár Péter
* Jóslat
1984 Katona József Színház r.:
* Katharina Blum elveszett tisztessége
1992 Katona József Színház r.: Ascher Tamás
1999 Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház r.: Márton András
2003 Egri Gárdonyi Géza Színház r.: Galambos Péter
* Nyugati pályaudvar
1992 Katona József Színház r.:
* Kutyák
1995 Egri Gárdonyi Géza Színház r.: Lengyel Pál
* Azt meséld el, Pista!
1996 Komédium Színház r.: Bereményi Géza és Mácsai Pál
* A jéghegyek lovagja
1996 Szolnoki Szigligeti Színház r.: Bereményi Géza
* Shakespeare királynője
2001 Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház r.: Bagó Bertalan
* Az arany ára
1998 Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház r.: Bereményi Géza
2003 Győri Nemzeti Színház r.: Ács János
* Laura
2005 Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház r.: Bagó Bertalan
* Az ajtó
2005 Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, r.: Bereményi Géza
2006 Magyar Színház, Budapest, r.: Pinczés István
-
Interjúk
A Budapest- Orfeumtól a meglepetés vendégig
Az 1980.X.11.-én megjelenő Film Színház Muzsika c. művészeti újság megírta, hogy lapzárta után adták át a Színikritikusok díját a Fészek Klubban. A különdíjat a Budapest-Orfeum három szereplője nyerte el: Benedek Miklós, Császár Angela, Szacsvay László. Lovas Ildikó
-
Interjúk
Amíg az ember létezik, a színház is él – vallja Vándorfi László
A Pannon Várszínház alapító-igazgatójával beszélgettünk arról, milyen küzdelmek és kitartó munka árán formálja már negyedszázada Veszprém és a régió színházi életét Zsigmond Lilian -
Interjúk
„Amit másképp csinálnék, mert nagyon jó élmény volt nekem a rendezés
Először tehát erről a „kalandjáról” kérdeztem Kertész Pétert, aki ha jól számolom hivatalosan 60 esztendeje van a pályán, hiszen 1965-ben diplomázott, igaz, már főiskolásként is voltak sikerei. Lovas Ildikó -
Interjúk
Az életem nyomokban tartalmaz boldogságot
Papp János sokszínű életébe, pályájába engedett betekintést az interjú során és a címben megfogalmazott bölcsességet engedelmével, ajánlom mindenkinek, magamnak is megfontolásra! Lovas Ildikó -
Örkény Színház
Én olyan színházat szeretnék… szilveszteri filmbemutató az Örkény igazgatóváltásáról
Nem búcsúztathatnánk az Örkényben stílusosabban 2025-öt, mint Veiszer Alinda Én olyan színházat szeretnék… című riportfilmjének bemutatójával, amelyet a színház idei igazgatóváltásáról forgatott.
-
Művészek írták
Tündérpalota, ma – Csongor és Tünde
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma. Szegő György











